Tudni akarod milyen érzés szerelmesnek lenni egy idolba? Szörnyű. A szerződések tiltják azt hogy az idoloknak párjuk legyen. Én tudtam ezt mégis beleszerettem egybe. Csalódás csalódásra halmozva. Meddig fogom birni? Vajon együtt lehetünk?
2017. május 13., szombat
1.rész avagy ismerkedjünk ezerrel
Másnap reggel arra ébredtem hogy elaludtam. Hülye időeltolódás. Gyorsan magamra kaptam a tegnap elkészitett ruhámat ami egy fehér egyberuha fekete övvel a derekánál és loknis térdig érő szoknyával. Ehhez egy fekete cipőt és már mentem is a Big Hit épületébe hogy jelentkezzek a munkára. Mint mondtam pénzt kell keresnem. A szüleim hiába adtak abból nem élhetek meg életem végéig. Igy hát fogmosás és egy tényleg nagyon gyors hajsimitás után elindultam a Big Hitbe. Taxival mentem hiába van motorom. Elég hosszú volt az út. Mire odaértem már 12 óra volt. Gyorsan kifizettem a taxit és az épülethez fordultam. Hatalmas volt. Magamat elveszve éreztem mellette. Biztosan nagyon befolyásos. Mikor ezt leszűrtem még remegőbb kézzel nyitottam volna ki az ajtót. Igen...nyitottam volna ha két őr nem akadályoz meg benne.
-Hova hova kisasszony?- szólalt meg az egyik.
-Az állás interjúra szeretnék jelentkezni. - mondtam higgadtan mire elengedtek.
-Bocsánat,nem tudtam hogy a alelnökkel találkozik.-mondta majd kinyitotta előttem az ajtót. Rögtön az emelet felé vettem az irányt. Igazából nem tudom hogy miért. Mikor már felakartam adni kilépet egy nő az egyik teremből rögtön odamentem hozzá.
-Elnézést. Az állásra szeretnék jelentkezni meg tudná mondani hova kell mennem? - nem mondott semmit csak a hátánál lévő ajtóra mutatott. Bekopogtam majd mikor kaptam egy ''szabad''-ot akkor benyitottam. Csak egy kb 40 év körüli férfi volt bent.
-Jónapot kivánok!-hajoltam meg.
-Szép jó napot. Foglalj helyet.-mondta mire én engedelmesen leültem. - Mi szél hozott erre?
-Az állásra szeretnék jelentkezni miszerint egy embert keresnek aki egyszerre sminkes,fodrás és stylist.
-Igen. Egy ilyen embert keresünk. Te kitanultad mind a három munkát?
-Igen. Amerikában tanultam de miután ott minden második ember ezzel foglalkozik eljöttem Szöulba. Itt próbálok elhelyezkedni a foglalkozásomban. -mondtam. Ő pedig végig figyelemmel kísérte a mondandómat.
-Értem. Elkérhetem az önéletrajzodat? -kérdezte. Erre én egy szempillantás alatt a kezébe adtam a pápkámat. Elkezdte olvasni majd elégedetten adta vissza a pápkámat.-Szóval akkor Loleline Enderson. Fel van véve. Ha Eun - szólt a titkárnőjének. -Kérem szóljon Ji Woonak.
-Máris uram .- mondta és egy meghajlás után ki is viharzott a teremből. Egy kínos csönd telepedett le a terembe amit az ajtókopogás zavart meg.
-Szabad!-kiáltott ki az úr akinek még mindig nem tudom a nevét. Lehet hogy koreában nem szokás bemutatkozni? Szerintem ezt nem tudom meg. Két nő lépett be. Az egyik az előbbi hölgy ha jól emlékszem Ha Eun a másik pedig bizonyosan Ji Woo.
-Na szóval Loleline. Ő itt Yoo Ji Woo. A fősminkes , főstylist és főfodrász. Ezentúl ő lesz a a főnököd rajtam kívül. Ji Woo, ő itt Loleline Enderson az új alkalmazottad. Légy vele türelmes! -mondta és kitesékelt minket.
-Na figyeljen Loleline. Itt én vagyok a főnök. Az van amit én akarok. Ha én azt mondom hogy ugorjon a kútba maga belefog ugrani. Értette? - kérdezte nemleges választ nem tűrő hangon.
-Világos - mondtam határozottan.
-Helyes. Gyere velem. -mondta és elindult. Én pedig utána. Egy ajtónál álltunk meg.
-Te a BTS-sel fogsz dolgozni. Ez itt a személyzeti szoba. Ha nem adok neked feladatot akkor itt kell lenned. -mondta és ment elfelé de én még mindig nem szántam rá magamat hogy bemenjek oda ezért a folyosó végéről visszafordult.
-Mire vársz? -kérdezte durva hangon amitől szerintem jobban féltem mint hogy be kell menjek a személyzeti szobába. Ott két lány ült és beszélgettek. Mikor megláttak rögtön felém forditották a tekintetüket és meghajoltak. A látszólag idősebbnek tűnő lány jött ide elősször hozzám.
-Szia! Cha Seo Yeon vagyok - mosolygott kedvesen. ezután idemerészkedett a fiatalabbik is.
-Sz-szia ! Gu Ha Eun vagyok! - mondta félve mire én biztatóan mosolyogtam rá egyett.
-Sziasztok! Én Loleline ( ejtsd : Lolelájn) Enderson vagyok!-mosolyogtam kedvesen.
-Te angol vagy?-emelte rám a tekintetét Ha Eun.
-Amerikai - válaszoltam kedvesen. Ezután a lányok elmondták az elétkorukat. Megmutatatták hogy hol vannak a fellépőruhák,hogy hol szoktk sminkelni és a hajukat megcsinálni a fiúknak. A kisebb előadás után én hazamentem. Otthon bedőltem a kanapébe és a laptopommal az ölemben kezdtem el nézegni a Big Hit fellépőit mivel nem tudtam megjegyezni hoy mi annak a csapatnak aneve akivel dolgozni fogok. gondoltam hogy igy eszeme jut. És jól gondoltam! A BTS volt az a csapat! A számaikat nem is hallgattam hanem inkább a nevüket tanulgattam hogy megtudjam valahogy szólitani majd őket. Mikor már úgy nagyjából mentek a nevek arccal való párositása akkor a gyomromra hallgattam és elmentem enni. Tudnivaló hogy imádok enni...Nem is látszik rajtam. Amerikában mindig mondták hogy túl sokat eszem. Erre mindig az volta válaszom hogy : "Tudjátok...Pocakot szeretni kell '' És ezen mindig nevettek. Most ahogy visszajöttek az emlékek egy kövér könnycsepp gördült le az arcomon aztán azt gyorsan le is töröltem hiszen nem rossz emlékeim vannak. Eszembe jutott mikor Jack annyira megbámult hogy elesett egy kavicsban...aztán azzal magyarázta ki hogy valami volt az arcomon és azt nézte. Ahh...Sosem volt jó hazudozásban. Gondolatmenetemből telefonom hangja lenditett ki. A kijelzőn az állt hogy egy ismeretlen számtól kaptam üzenetet. Az üzenet tartalma: '' Holnap a fiúknak fotózásuk lesz. Te fogod csinálni a sminküket Ha Eun a hajukat és Seo Yeon a ruhájukat készíti elő. Amire szügséged van azt mind hozd el mert én nem adok semmit.
Üdv: Ji Woo ''
Ez a nőszemély fura...honnan tudja a számomat? Jajj hát az önéletrajzos lapomra ráiratták...Mostmár értem.
-Na akkor ... -mondtam magamnak és elkezdtem pakolni a szügséges dolgokat. Mint pl alapozó,konektor ( Korrektor ..de csak konektor )... és stb. Ebből a stb-ből lett egy táska smink cucc mivel szerintem elősször arckrémekkel kellessz kezdeni hogy nagyon babapopsi legyen a bőrük. Miután végeztem bedőltem az ágyba és már majdnem elaludtam mikor eszembe jutott hogy időeltolódás van és muszáj beállitanom az ébresztőt különben a srácok még nem fognak tündökölni a képeken. Ettől a gondolattól megforgattam a szemeimet és mély álomba zuhantam.
MÁSNAP
Másnap reggel az ébresztő csipogására keltem. Gyorsan felvettem egy fehér inget,egy magasitott derekú farmert amibe belehúztam az inget rá pedig egy farmer mellényt ( az ing hosszú újjú )
Ma motorral mentem. Fenekig érő hajamat betűrtem a bukósisak alá. Mikor odaértem csak megráztam a hajamat és leparkoltam a motrot. Nem volt kihivó ruhám,sem erős sminkem. De az őrök igy is megbámultak. Mikor észrevették hogy összeszűkitett szemekkel nézem őket morrogtak egy bocsánatot majd beengedtek. Ott már mindenki sürgött forgott. Vagyis a két lány és Ji Woo.
Na .. áljunk neki.
Folyt.Köv.
2017. május 11., csütörtök
Prológus avagy bemutatom a kis szánalmas életem
Ha tőled megkérdeznék milyen érzés a szerelem mit mondanál? Azt hogy egy csodálatos érzés mikor nem számit más csak ő és minden happy és nincs depi igaz? Ilyen ha egy normális sráccal vagy együtt. De milyen az ha egy idolba leszel szerelmes? Csalódás csalódásra halmozva...hiába szeretitek egymást a ''szerződés'' megtiltja hogy együtt legyetek mert a rajongók még véletlenül öngyilkosok lesznek hogy a kedvencüknek van barátnője. De mi van akkor ha tényleg szeretitek egymást? Vajon a közönség és a média megengedi ezt?
Mindenki tudja hogy nem. Ez olyan biztos mint hogy kétszer kettő négy...De hogy is van az a dal? Kétszer kettő néha öt. Na akkor hogy is lesz ez?
Loleline Enderson vagyok. Egy Amerikából érkezett friss sminkes & fodrász & stylist. Mivel Amerikában minden második ember ezzel foglalkozik ezért Szöulba költöztem tök egyedül. Elvégre is 19 éves vagyok. Nem sokára 20. Már vettem is egy kis házat ami annyira azért nem kicsi. Jelenleg egy taxiban ülök ami elvisz a házamig. Mikor kiszálltam kivettem a csomagjaimat és kifizettem a taxit. Már csak a ruhámait kellett elhozni mivel a bútorjaimat már átrepitettük ( nem szó szerint hanem repülőgéppen ).
Beléptem a házamba és az ájulás kerülgetett. A nappaliban egy krémszin uralkodott és nagyjából minden a helyén volt csak még a csomagolásban vagy pedig fóliában. Ezt úgy gondoltam hogy holnap lerendezem mert nagyon fáradt voltam. Felmentem az emeletbe ahol négy szoba volt ( egyátalán miért vettem ilyen nagy házat? ) Rögtön megtaláltam az én szobámat mivel oda voltak betéve a bútorjaim. Több se kellett nekem...Megláttam az ágyamat és ruhástul befeküdtem az ágyamba majd elaludtam.
~Reggel~
Reggel meglepően hamar keltem majd átvedlettem egy másik ruhába és eldöntöttem hogy a mai nap a kipakolásnak lesz szentelve. Elősször a nappalinak áltam neki. A helyére húztam a fehér kanapét és kiszedtem a csomagolásból. Mellette felálllitottam a lámpát,elé tettem a mini üvegasztalt és rá egy csinos kis diszt. Felraktam a képeket a helyére és ekkor jutott eszembe hogy nem tettem le a szőnyeget. Sóhajtottam egyett majd eltoltam a helyéről az üvegasztalt és kibontottam a fehér szőnyeget majd ismét a helyére toltam az üvegasztalt. Ezután egy nagyobb asztalt tettem a kanapé jobb oldalára de nem pont mellé hanem egy kicsit előrébb. ezt körberaktam fehér székekkel. Feltettem még pár polcot majd elkezdtem kifelé rakosgatni rájuk a könyveimet. Mikor végéztem elégedettem néztem végig a nappalin. De mikor eszembe jutott hogy még van egy konyha egy fürdő és négy szoba egyből lefagyott a mosoly az arcomról. A konyhával tulajdonképpen nem volt sok gond csak az üveges tetjú nagy fekete asztalt és a szintén fekete székeket toltam a helyükre mivel minden be volt épitve. Ezután felszereltem a konyhát.
A fürdőszobával volt a legkevesebb dolgom. Minden be volt épitve csak fel kellett kendővel és tisztálkodó szerekkel.
A szobákat eltérő módon rendeztem be. Mint mondtam ez egy nagy ház és erkélye is van. A legtöbb hálószobába jutott erkély csak egybe nem. És pont az volt a legkissebb is. Nem nagyon tudtam vele mit csinálni igy megpróbáltam kihozni belőle a legtöbbet. Az én szobám volt a legnagyobb. Minden szobában egy-egy plazma TV kapott helyet. Mikor végeztem nagyon éhes voltam igy a szekrényemből kikaptam pár ruhát és elindultam kaját venni...VALAHOVA...NEM TUDOM HOVA. Szerencsére hamar találtam egy boltot és a kaja mellett vettem egy újságot is. Otthon bepakoltam a hűtőbe és a megfelelő hozzávalók segitségével nagyon kreativan csináltam egy omlettet. Miközben ettem elkezdtem olvasni a koreai újságot. Igen...tudok koreaiul. Megállt a tekintetem egy állás hirdetésen : '' Fiatal sminkest keresünk aki ért a fodrászathoz és a ruhákhoz is. *telefonszám* helyszin: Big Hit'' Boldogan olvastam a hirdetést és már tárcsáztam is a számot. Hiszen pénzt kell keresnem. De akkor nem tudtam még mi vár rám...
Folyt. Köv.
Loleline Enderson vagyok. Egy Amerikából érkezett friss sminkes & fodrász & stylist. Mivel Amerikában minden második ember ezzel foglalkozik ezért Szöulba költöztem tök egyedül. Elvégre is 19 éves vagyok. Nem sokára 20. Már vettem is egy kis házat ami annyira azért nem kicsi. Jelenleg egy taxiban ülök ami elvisz a házamig. Mikor kiszálltam kivettem a csomagjaimat és kifizettem a taxit. Már csak a ruhámait kellett elhozni mivel a bútorjaimat már átrepitettük ( nem szó szerint hanem repülőgéppen ).
Beléptem a házamba és az ájulás kerülgetett. A nappaliban egy krémszin uralkodott és nagyjából minden a helyén volt csak még a csomagolásban vagy pedig fóliában. Ezt úgy gondoltam hogy holnap lerendezem mert nagyon fáradt voltam. Felmentem az emeletbe ahol négy szoba volt ( egyátalán miért vettem ilyen nagy házat? ) Rögtön megtaláltam az én szobámat mivel oda voltak betéve a bútorjaim. Több se kellett nekem...Megláttam az ágyamat és ruhástul befeküdtem az ágyamba majd elaludtam.
~Reggel~
Reggel meglepően hamar keltem majd átvedlettem egy másik ruhába és eldöntöttem hogy a mai nap a kipakolásnak lesz szentelve. Elősször a nappalinak áltam neki. A helyére húztam a fehér kanapét és kiszedtem a csomagolásból. Mellette felálllitottam a lámpát,elé tettem a mini üvegasztalt és rá egy csinos kis diszt. Felraktam a képeket a helyére és ekkor jutott eszembe hogy nem tettem le a szőnyeget. Sóhajtottam egyett majd eltoltam a helyéről az üvegasztalt és kibontottam a fehér szőnyeget majd ismét a helyére toltam az üvegasztalt. Ezután egy nagyobb asztalt tettem a kanapé jobb oldalára de nem pont mellé hanem egy kicsit előrébb. ezt körberaktam fehér székekkel. Feltettem még pár polcot majd elkezdtem kifelé rakosgatni rájuk a könyveimet. Mikor végéztem elégedettem néztem végig a nappalin. De mikor eszembe jutott hogy még van egy konyha egy fürdő és négy szoba egyből lefagyott a mosoly az arcomról. A konyhával tulajdonképpen nem volt sok gond csak az üveges tetjú nagy fekete asztalt és a szintén fekete székeket toltam a helyükre mivel minden be volt épitve. Ezután felszereltem a konyhát.
A fürdőszobával volt a legkevesebb dolgom. Minden be volt épitve csak fel kellett kendővel és tisztálkodó szerekkel.
A szobákat eltérő módon rendeztem be. Mint mondtam ez egy nagy ház és erkélye is van. A legtöbb hálószobába jutott erkély csak egybe nem. És pont az volt a legkissebb is. Nem nagyon tudtam vele mit csinálni igy megpróbáltam kihozni belőle a legtöbbet. Az én szobám volt a legnagyobb. Minden szobában egy-egy plazma TV kapott helyet. Mikor végeztem nagyon éhes voltam igy a szekrényemből kikaptam pár ruhát és elindultam kaját venni...VALAHOVA...NEM TUDOM HOVA. Szerencsére hamar találtam egy boltot és a kaja mellett vettem egy újságot is. Otthon bepakoltam a hűtőbe és a megfelelő hozzávalók segitségével nagyon kreativan csináltam egy omlettet. Miközben ettem elkezdtem olvasni a koreai újságot. Igen...tudok koreaiul. Megállt a tekintetem egy állás hirdetésen : '' Fiatal sminkest keresünk aki ért a fodrászathoz és a ruhákhoz is. *telefonszám* helyszin: Big Hit'' Boldogan olvastam a hirdetést és már tárcsáztam is a számot. Hiszen pénzt kell keresnem. De akkor nem tudtam még mi vár rám...
Folyt. Köv.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)